Bajnai Gordon, az epicentrum

Újabb megállójához érkezett az Együtt 2014 utcai plakátkampánya: a buta demagógiájával kissé mellétrafált tojásáras, Orbános-összehasonlítós falragaszok lassan a nem túl távoli múlt ködébe vesznek (talán most már ők is így akarják, amin nem csodálkoznánk, hiszen az enyhén szólva kívül esett a párt addig megszokott mérsékelt, nyugodt, de azért kellően kemény érvelési kísérletein), helyette van egy ilyen új, amit tegnap fotóztunk le a Déli pályaudvar metróperonján:

bajnaisvung

Mit látunk a képen? – tesszük fel a kérdést angolórásan, hiszen a kép válaszokért kiált. Az ábrázolt szituáció ugyanis kissé talán túl szuggesztívre sikerült: Bajnai Gordon, minden idők legnormálisabb magyar miniszterelnökjelöltjének valószínűleg hamar eladhatták az ötletet a kreatívok, hogy milyen rokonszenves is lesz a nép körében mutatkozni, tessék, én is itt vagyok közöttetek, együtt vagyunk, együtt jók vagyunk!

Kár, hogy a végeredmény egy afféle szcientológusos, szektás, nyájasdiktátoros kompozíció lett, ahol mindenki arccal a párt elektromágneses karizmájú ikonja felé fordul, mintha legalábbis ez lenne a megfelelő magaviselet, különben jön ám a gondolatcsendőrség, és elhurcolász a helyszínről. Na jó, persze, ennyire talán nem vészes a helyzet, csak mi látjuk bele ezt, de ha már mi belelátjuk, akkor lehet, hogy más is így fog tenni, akarva-akaratlanul. Pedig talán tényleg csak egy sor kedves, ragyogó szemű választót kéne látnunk a fotón (vagyis hát jól kiválogatott statisztákat, bár a Bajnai jobbján ágaskodó Nicole Kidman Ördögi Húga esetében talán félrecsúszott kicsit a casting).

Egy megjegyzés a végére: az ötlet tényleg nem légből kapott, ezen a tüntetésen például tényleg ott ácsorgott Bajnai Gordon a tömegben – csak éppen senki nem bambult rá így a közvetlen környezetéből.