Nem nehéz leforrázva olvasni az Eduline cikkét, amiben azt írják: enyhítene a diplomaszerzés követelményein a legújabb felsőoktatási stratégia. Vagyis, ahogy a tervek fogalmaznak: vannak olyan szakmák, amiknél az idegen nyelv ismerete a munkavégzés szempontjából másodlagos, ezért ezeken a szakokon nem lenne szükség az angol, vagy német, vagy spanyol, vagy egyéb bizonyítványra.
Ezt. Így. Leírták. 2013-ban.
Hogy ez miért brutális? A válaszhoz elég előszedni azt a 2007-ben végzett felmérést, amit az Európai Unió statisztikai hivatala készített, és bár igaz, hogy nem friss, de azért nem is annyira régi, hogy azóta forradalmi változások mehettek volna végbe az agyakban. Ennek a kutatás eredményei pedig arról szóltak, hogy a 25 és 64 év közötti magyarok háromnegyede semmilyen idegen nyelvet nem beszél. HÁROMNEGYEDE. SEMMILYET. Utánunk már csak a románok és a törökök jönnek, de csupán leheletnyivel lemaradva. Szóval siralmas, ahogy állunk.
Mert egyébként ki mondta, hogy az adott foglalkozással kell feltétlenül a nyelvtudásnak összefonódnia? Persze, bizonyos esetekben jó, ha az adott mérnök, teoretikus, gazdasági szakember vagy nemzetközi jogász képben van, hogy mi történik pár kilométerrel nyugatabbra, és folyamatosan szemlézi a külföldi lapokat.
Ámde a nyelvtudás nem csak erről szól.
Hanem arról, hogy az ember úgy általában is frissíthesse ismereteit azzal kapcsolatban, hogy mi zajlik a világban. Hogy tájékozódhasson nagy amerikai és brit és német hírügynökségektől. És igen, adott esetben akár elolvashassa azt is első kézből, hogyan kerülgette kínosan Orbán Viktor a Washington Post kérdéseit, vagy megnézze – anélkül, hogy a feliratozásra kelljen várnia -, hogyan adott Matolcsy hihetetlenül nevetséges interjút a CNN-nek. Meg persze nézhessen hollywoodi giccsmozikat eredeti nyelven, ha ahhoz van kedve, nem utolsósorban pedig képes legyen kapcsolatteremtésre akár a sarki kocsmában egy angol cserediákkal. Vagy a város nevezetességét kereső, térkép felett verejtékező turistával.
Mert ezek olyan jó, európai dolgok, kedves Felsőoktatási Kerekasztal.
Persze az új tervezet miértjére is kiderül a válasz, íme:
Az biztos, hogy a statisztikákon javítana a diplomaszerzés feltételeinek enyhítése: az Európai Unió oktatási stratégiája szerint 2020-ra a 30-34 éves uniós polgárok körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának el kellene érnie a 40 százalékot. 2011-ben az uniós átlag 34,6, a magyarországi azonban csak 28,1 százalék volt – igaz, a diplomások aránya 2000 óta a duplájára emelkedett.
Ennyi. Előrelépés a statisztikákban, visszalépés a kollektív tájékozottságban. Végülis az úgysem érdeke a mindenkori kormányzatnak.