Hogy az összetartozás érzését már korán sikerüljön kibontani a gyermekben, annak csodálatosan kreatív módja, hogy rajzoltatunk vele Magyarország, haza témában. Ilyet szerintem még velünk is csináltattak általános iskola alsóban, mit jelent neked az ország, tessék, vidd fel a szűz papírra – ez még felnőttként is komoly feladat, valószínűleg meg is dicsértek minket érte, mégiscsak nehezebb, mint egy állatkertet lerajzolni (bár ma már néha úgy érezhetjük, hogy ez a két téma egyenesen kéz-a-kézben jár).
Neccessé akkor kezd válni a dolog, amikor egy olyan párt ír ki rajzpályázatot gyermekeknek, ártatlan mosollyal kísérve, ami, ha úgy érzi, csípőből buzizik és zsidózik, esetleg bámészkodó emberekre támad rá, csak azért, mert néhány árnyalattal sötétebb a bőrük színe.
Jobb helyeken az ilyen embereket nem csak besorolják nagyon helyesen az agyatlan kategóriába, de nem is hagyják, hogy ezt az agyatlanizmust lelkesen terjesszék, hanem mondjuk élőlánccal állják az útjukat. Hiszen ostoba nácinak lenni mindenkinek joga van, amíg a négy fal között csinálja, ugye, de ezt nem kéne mételyként terjeszteni a társadalom felvilágosultabb tagjai között. Egyrészt mert úgysem vevők rá, másrészt meg azért, mert az eszetlen, agresszív nézeteknek a jelenléte ettől függetlenül borzasztóan lehangoló. Sosem fog boldogan prosperálni az az ország, ahol időközönként lesütött tekintettel kell kerülgetni a primkó köpködőket.
De hát Magyarország nem a jobb helyek közül való, ezt tudjuk sajnos. Ezen azonban szeretnénk sokan változtatni. Az viszont valahogy nem a reményünket táplálja, amikor azt látjuk, hogy egy, a fentebb ábrázolt nézeteket ápoló politikai erő édesgeti magához a legkisebbeket egy ilyen kedves kis pályázattal.
A nyeremény pedig görgeti tovább görgeti a szájüregünket a keserűséget: Őseink Írása rovásírásos társasjáték, karikás ostor, Wass Albert könyvcsomag. Egy mindenki által szerethető és politikai felhangoktól mentes Activity, egy kézügyességfejlesztő jojó, vagy egy tehetségesebb szerző műve nem lenne jobb? – kérdezzük mi. Liberálanarchista análbarát drogosok – érezzük a sörízű leheletbe foglalt választ a tarkónkon.
De hagyjuk is. Fárasztóak már ezek a körök. Inkább reméljük csak csendben, hogy ezek a gyerekek, ha már ennyire ügyesek, nem hagyják majd megvezetni magukat később. És nyitott, agilis, pozitív világlátású, régmúlt helyett a jövőbe kapaszkodó fiatal felnőttek lesznek belőlük.