1986-ban egy radikális önkifejezés részeként, szűk baráti társaságban lángolt először egy nagyméretű bábu San Francisco egyik partszakaszán. Akkor senki nem gondolta még, hogy huszonpár évvel később a világ legextrémebb fesztiváljaként fogják ünnepelni a Burning Mant, több mint 60 ezer résztvevővel, de még mindig radikálisan eltérve a profitorientált megarendezvényektől: először is, itt tiltott a pénz használata (még a fellépők sem kapnak gázsit). A feszt kimondottan a fogyasztó társadalom ellenpontozásaként zajlik egy héten keresztül, cserekereskedelem van csak. Ezen túl pedig egy csomó hihetetlen, a Madmax filmeket idéző mutáns jármű, bizarr és óriás méretű installáció, nomád módon felöltözött emberek – egyben pedig perzselő negyven fok nappal és alig tíz fok éjszaka, mert a helyszín egy kiszáradt sós tómeder Nevadában.
A szélsőséges éghajlati és földrajzi tényezők miatt rengeteget kell készülni a fesztiválra, csak kiváltságosok, gazdagok és igazán bevállalósok jutnak el oda. Ezért is remek dolog, hogy az Atlantic és a Reuters jóvoltából fotókon keresztül egy csipetnyit elkaphatunk az élményből – na persze ez nem igaz, mert ezek alig adnak vissza valamit a valós, közösségiségre fókuszáló, törvényen kívüli, ezért felvillanyozó atmoszféráról. Képaláírásokkal mutatunk közülük párat, kommentárokkal:
Még több csodálatos kép errefelé, ni.