Nagy ívű események foglalják le a sajtót a napokban. Új a pápa, meg van új alkotmánykiegészítés, ami szó szerint szélesre tárja a kaput egy (akár fideszes, akár nemfideszes) diktatúra előtt, hiszen mostantól kezdve bármilyen, kétharmaddal rendelkező kormány bármit beleírhat az alaptörvénybe. Akár azt, hogy holnaptól senki nem tarthat kutyát, vagy mindenkinek kötelező befestenie a haját narancssárgára – a lényeg, ami igazán ijesztő, az az, hogy kerüljön bele bármilyen őrültség is a Magyarország jogrendjét alapjaiban meghatározó dokumentumba, innentől kezdve az Alkotmánybíróság csak annyit tehet, hogy nyel egy nagyot, mert az elszabadult ágyúgolyóként viselkedő Orbán-klánnak hála többé nem piríthatnak rá a kormány körmére. Többé nem tényezők. Nem fék, nem ellensúly.
De nem csak ez az ijesztő, és ez a poszt most nem is erről szól.
Van ugyanis egy nagyobbacska csoport, akikről a mostanában lezajlott tüntetések alatt számos felszólaló elismerőleg nyilatkozott, kiemelve példaértékű eltökéltségüket, amikkel az egykori márciusi ifjakat (vagy akár az 1989-es Fideszt) idézik meg: ők a hangjukat hallató diákok. Tizen-és huszonéves középiskolások, egyetemisták, akik nem féltek utcára menni. Erőszakmentesen. Hogy mi ebben az ijesztő? Nekünk, nem kormánytagoknak semmi. Az ijesztő az, hogy a hatóságok egy ideje elkezdték szopatni ezeket a demokráciáért aggódó diákokat.
Ahogy az átlátszó.hu is megírta:
Egy tüntető hallgató arról számolt be társainak és tudósítónknak, hogy a metróaluljáróban kapcsolták le a nyomozóiroda emberei, majd körülbelül öt órán keresztül faggatták a 6. kerületi kapitányságon – neveket akartak hallani, illetve a diákság által tervezett utcai akciók részletei felől érdeklődtek.
Igen, ijesztő, hogy a lányt már eleve várták egy megállónál (az átlátszósok közzétették a kihallgatási jegyzőkönyvet, érdemes olvasgatni azt is, kiderül belőle egy s más az úgynevezett nyomozói munkáról). Vagyis jól kigondolt akcióról volt szó, ami mögött a jelek szerint nem csak az a sovány félelem állt, hogy néhány autó néhány órán át akadályozva lett volna a Szabadság-hídon, ha a diákok elfoglalják azt. Ráadásul ez már csak a folytatás volt: ezt megelőzően a Nemzeti Nyomozó Iroda ELTÉre becsődült munkatársai (amely tény már önmagában elég ijesztő) még az egyik egyetemista telefonszámát is ki akarták csikarni, majd amikor ez nem ment, azzal próbálták zsarolni, hogy lopás gyanújával elkobozzák a telefonját, és akkor majd meglesz a szám.
Az már csak hab a tortán, hogy a Parlament autóbejárójára pár napja tiltakozásul leülő középiskolásokat ötvenezer forintra megvágták. Még szerencse, hogy néhány jóérzésű honfitárs fejében megfogant a gondolat, hogy esetleg nem volna hülyeség összedobni az összeget a megbüntetett diákoknak – akiket egyébként szintén órákon át tartottak fogva a Gyorskocsi utcában, konkrétan késő estébe nyúlóan, ahogyan itt is elmondta az egyik felszólaló. Nem, nem volt elég nekik pár óra, hadd szenvedjenek szerencsétlenek, és hadd essenek pánikba a szüleik is otthon.
A békésen tiltakozó fiatalok ellen acsarkodva fröcsögő, a mögéjük állandóan balliberális pártokat vizionáló, sósavat és tankokat kilátásba helyező fideszbarátok szinte már jól megszokott tereptárgyaknak minősülnek az ilyen alkalmakkor. Hogy a diákok mögött nem áll sem Bajnai, sem Izrael, az talán mindenkinek egyértelmű. Sokkal jelentősebb kérdés, hogy ki, vagy mi áll azok mögött a rendőrök mögött, akik eddig készségesen biztosították a demonstrációkat – és nagyon helyesen akkor sem avatkoztak közbe kényszerítőleg, amikor a diákok spontán változtattak például a tüntetésük menetén -, pár napja azonban valami megváltozott, és célkeresztbe kerültek a kivirult arcú fiúk és lányok, akik csak az ország jövőjéért nyugtalankodnak. Fogda és többtízezres bírság, az jár nekik. És egyébként nem, nem az egyszeri utcai egyenruhást kell ezért verbálisan kardélre hányni – ők csak parancsot teljesítenek.
Nem véletlen persze, hogy a legfiatalabbak kapják a cinket: agilisek és kitartóak. Ők még bíznak, és mindig is ők voltak azok a történelem folyamán, akik fordítottak a kockán. Nélkülük nem izzadna most annyira ez a cinikus kormány. Nekik és értük drukkoljunk, mert ha ők nincsenek, akkor a változás is később jön el – már ha egyáltalán. Szóval a kik állnak a diákok mögött kérdésre a helyes válasz: mi legyünk azok!