Minden napra jut egy kis tajtékzás a magyar ugaron, ma a Kaposvármost cikke intézte el az össznépi felháborodást. Ebben azt írták: a város egyetemének rektora utasítást adott ki, miszerint októbertől a hímnemű hallgatók csak hosszúnadrágban és zárt cipőben léphetnek be a kampusz területére, a nők pedig még szigorúbb ukázokat kapnak, ők nem mehetnek túl rövid szoknyában, túlságosan kivágott vagy pánt nélküli ruhákban, de tilos a strandpapucs és az erős parfüm, túlzott smink is.
És akkor a vezető még hozzátette:
Az utasítás be nem tartása a jogszabályokban és a belső szabályzatokban meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után.
Jog-kö-vet-kez-mény? Vajon ez mi lehet? Százötven ostorcsapás? Olyan már pár évszázada nem divat. Kirúgás? Az meg pár évtizede nem az. Jó, mondjuk engem is hazaküldtek a Szombathelyi Közgazdasági Szakközépből, amikor kék hajjal mentem be, pedig éppen elmúltam tizennyolc, de hát istenem, az a 90-es évek végén volt, még dúltak a kommunista reflexek, ma meg már kicsit más idősíkban járunk.
Örömteli viszont, hogy ezt a hallgatók nem szemlélték síri kussban, a művészosztály fogta magát, és konszolidált vetkőzéssel demonstrált a rektori dresszcenzúra ellen:
Mindig kiabáljuk, hogy következmények nélküli ország, erre tessék, van egy osztály, ami tök jól, kreatívan, mondhatni európai módon reagál egy nonszensz rendelkezésre, ami lábbal tiporja a szabadságjogokat. Mert ne legyenek illúzióink, pont így reagálna egy párizsi, berlini, londoni hallgatói csoport is – csak hát érdekes módon azokból a városokból nem hallunk ilyesmit, hogy bárki meg akarja mondani felnőtt embereknek, hogy hogyan járjanak be abba az intézménybe, ami elvileg a felvilágosultság bölcsőjeként kéne, hogy működjön.
És ezért nem állnak meg azoknak a kommentelőknek az érvei, akik azt mondják, hogy navégre, valaki véget vet a kurvásan öltözködők tahóderbijének – mert nem, a véget vetésnek nem az előzetes cenzúra a módja. Hanem mondjuk a személyes elbeszélgetés. De erre is csak akkor kerüljön sor, ha valaki tiritarka tangát húz a fejére, egyébként meg az számítson, hogy mi van ott a koponyán belül. Ugyanis az ész a fontos, nem a haj, illetve nem a ruha teszi, és így tovább.
Arról nem beszélve, hogy az ország legnagyobb férgei is a legvasaltabb öltönyökben járnak. Szóval ugorjunk, há-rom, és!