Ha valaki lemaradt volna, gyorsan behozzuk a hátrányát: nemrég Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter állami kitüntetéseket osztogatott, a díjazottak közé pedig bekerült egyrészt a nyíltan revizionista, dalaiban Romániába küldött ágyús honvédekről álmodozó (és olykor kisebb buzizó-maratonokat lenyomó) Kárpátia énekese, Petrás János, valamint Szaniszló Ferenc, az Echo TV munkatársa is. Az előbbiről már megírtuk itt a SVUNGon, amit tudni érdemes, utóbbi pedig állítólag azért a munkájáért kapta az elismerést, amit a Panoráma című külpolitikai tévéműsorban letett az asztalra a nyolcvanas években.
A miniszter mindössze annyit felejtett el, hogy Szaniszló az utóbbi években ilyen és ehhez hasonló monológjaival vált „híressé”:
„Nem, Magyarországon tényleg nincs cigánybűnözés. Magyarországon cigányterrorizmus van. A liberális fajzat fegyvereként, a magyarság ellen.
Kedves cigányok! A magyar emberek nem indulhatnak nyugodtan útnak a ti segélyetekért dolgozni, a ti segélyetekért adót fizetni, hogy ingyenélők, munkakerülők ne fenyegethessék őket lincseléssel. Csak mert miközben a magyar adófizetőktől elvont segélyt komcsára költik, piálnak, bagóznak, a gyermekeiket nem tanítják meg ember módra viselkedni, közlekedni. És ezért agyonvertek egy magyar pedagógust a gyermekei szeme láttára.”
Szaniszló persze nem nagyon értekezik a szintén bűnöző, de kaukázusi jellegzetességekkel bíró, fehér bőrű magyar emberről, pedig ebből a típusból is akad, talán ismeri mindenki a Nyugat.hu Sokkoló rovatát, elég csak ott körülnézni. És azok csak a szombathelyi és környéki esetek. A tévés Bayer Zsoltot túlszárnyaló magaslatokba emelkedve szólítja meg egy népcsoport egészét (komoly összegeket mernék tenni rá, hogy néha még az „én ismerek becsületes cigányokat” kártyát is kijátssza), szóval mintha Szaniszló is teljes mellszéllességgel állna ki a hitleri hagyományok mellett, ilyesmiért állami kitüntetést adni pedig több, mint kínos. Jobb országokban az ilyesmiért inkább eljárások indulnak.
És láss csodát: a Fidesz eltussolós-szarkenegetős szokásaival ellentétben Balog tegnap nyilvánosan elismerte, hogy hibát követett el, és levélben kéri vissza a nyugtalanító díjat a cigányozó tévéstől:
Azon túl, micsoda öröm, hogy Balog végülis férfi módjára lépett (főnökétől mikor is láttunk ilyet?), elkeserítő, hogy idáig egyáltalán el kellett jutnia. Mert mi is ennek a levélnek a valós üzenete? Az, hogy a kormány elöljáróinak halvány bíbor szellentésük nincs arról, kivel miért fognak kezet, és adnak át neki valami csillogó szarságot. Balognak legalábbis, a többiekről nem tudjuk, mi a helyzet.
Na de ha az államilag elismertek köréről nem tudnak semmit, akkor mi a helyzet minden mással? Felfogják-e az előterjesztett törvényeket, vagy csak nyomják a gombot? Tudják-e, hogy a diákok nem csak jókedvükben vonulgatnak fel-alá Budapest utcáin? Veszik-e az adást, hogy mi a baj az alaptörvénnyel, vagy tényleg jól mutatják a kormánypártok szellemi színvonalát az erre adott válaszok? Mindenesetre biztos, hogy nem csak az nyugtalanító, hogy Szaniszlónak díjat adtak, de az is, hogy ha egy miniszter nem tölt be komolyabb posztot egy viaszfiguráénál, akkor mi a helyzet a hierarchiában alatta állókkal. Ők talán még egy malacnak is adtak volna lovagkeresztet?
