Így szopatja a hatóság a kis fesztivált, és így nem szopatja a nagyot

Két közel hasonló hír jó tizenkét óra alatt: a dádpusztai Ozora fesztivál kapunyitása előtt kábítószerfogyasztókat állítottak elő a rendőrök, a Szigetre pedig egy holland többmillió forint értékű tudatmódosítót próbált becsempészni. Na de mi a lényegi különbség a kettő között?

O.Z.O.R.A. fesztivál

Az, hogy az előbbi esetben egy nagyszabású, koncentrált intézkedés során csípték fülön a hat franciát és az egy német állampolgárt, ami leginkább arról szól, hogy minél több ide érkezőt szedjenek szét, túrják szét csomagjaikat, vagyis rettentsék meg őket egy kicsit már a környező falvakban, hogy menjen el a kedvük az egésztől – a beatkorszak és a szocializmus találkozását átélő hatvanas generáció tudna hasonló műsorokról mesélni -, sőt, még éppen az engedéllyel variálnak a szervek, hogy megadják-e azt vagy sem, szóval még az sem biztos, hogy egyáltalán lehet Ozora. Utóbbi esetben pedig tök véletlenül akadtak a brutális mennyiségű motyóra, és még csak nem is a rendőrök, hanem a biztonsági szolgálat, és itt persze szó nincs arról, hogy egyenruhások vonják masszív ellenőrzés alá a Szigetre érkezőket.

Aránytévesztés? Kettős mérce? Túl kevés kenőpénz, és túl sok gyanúsan tekergőző zene? Legyen bárhogyan is nevezve, az elsőszámú olvasat mindenképpen a következő: nagyhatalmú rendezvény békén hagyása és a tízezreket ugyan megmozgató, de független és – ami valószínűleg a legnagyobb bűne – vállaltan pszichedelikus hagyományokat ápoló buli vegzálása.

Nem azt mondjuk persze, hogy tessék a Szigetet is cseszegetni. Ne tessék! De mondjuk a másikat se, főleg ha eddig semmi gond nem volt vele. A kezdés előtt pár nappal rászállni igazi gusztustalan majomszokás, és a legkevésbé sem rokonszenves húzás sokezer külföldivel szemben, akik így majd nem a szép sztorikat fogják mesélni otthon. Biztos, hogy ezt akarjuk?

FRISSÍTÉS: hogy milyen egy goa fesztivál (amilyen Ozora is), arról a goát nem is szerető szerzőnk itt írt egy képes beszámolót.

Dajcstomi és a szexmániás úszónő kéz-a-kézben

…mármint csak a könyvespolcokon természetesen, vagy esetleg mást gondolt a kedves blogolvasó? Arról van szó ugyanis, hogy az Ulpius-ház ernyője alatt jelenik meg a szexuális loboncú fideszes, Deutsch Tamás – most tessék figyelni – önéletrajza! Ugyanitt jelent meg ugye Szepesi Nikolett olimpiai bajnok úszónő dugásközpontú botrányregénye, ami után erősebb dobás már senkinek az eszébe nem jutott a kiadó háza tájáról, de úgy látszik, csak sikerült magasabbra dobni a lécet.

A borítóba már első szempillantásra belezúgtunk:

dajcstomi

A 2009 óta az Európai Parlament padsorait koptató politikus a közelmúltban azzal próbált visszatáncolni a hazai reflektorfénybe, hogy Twitter-oldalán roppant szórakoztató kirohanások formájában alkot véleményt, folyamatosan kiváló munícióval látva el a magyar sajtót. Ha a könyv csak harmadannyira lesz mulatságos, mint a fickós fideszes mikroblogja, akkor már örülhetünk, mert Deutsch ilyen parádés kinyilatkoztatásokat tesz itt, csak hogy válogassunk egy keveset a teljesség igénye nélkül:

Persze az adott évszakhoz is mindig van egy-két keresetlen szava:

De még kulturális vonalon is erősített:

A stand-up törekvésekről nem is beszélve:

Fergeteges sziporkáinak fényében kissé csalódás, amikor az októberben megjelenő kötetet egy közhelygenerátort üzembe helyezve így jellemzi: „Nyolc éve keresett meg az Ulpius-ház, és javasolta, hogy írjam meg az önéletrajzom. Akkor  korainak tartottam, hogy könyvet jelentessek meg az életemről, de a mostani felkérést már örömmel vállaltam – úgy gondoltam, eljött az ideje, hogy összefoglaljam az elmúlt 47 évemet. Amennyire kihívásnak, annyira szórakozásnak is tartom az írást, különleges élmény és érzés újra végiggondolni mindazt, aminek részese lehettem. Új terület, új feladat ez számomra, de mint mindig, ezúttal is a legjobbra törekszem.”

Ettől függetlenül lelkendezve várjuk a könyvet, és ha lesz elég jó, az elsők között írunk majd róla!

Fidelitas: a klub, amihez normális fiatal ne akarjon tartozni

fidelitas

Mi legalábbis ezt olvastuk ki a Fidesz ifjúsági szervezetének legfrissebb kampányvideójából. Ahogy éleslátásról tanúbizonyságot téve egy kommentelő is megjegyezte a videó alatt, „a csomó összetrafikozott-kaszinózott pénzből igazán futhatná egy kreatív ügynökségre” – és mi nem tudunk nem egyetérteni: színátmenetes megyéket puzzle-ként összerakosgató, bénácska nyitó képsorok még hagyján, de ami ezután jön, nos, ember legyen a talpán, akiben szenvedélyes rokonszenvet ébreszt.

Ifjú, leendő politikusok a lakóhelyüket mutató háttér előtt egy narancssárga csíkot húznak, majd pozitív kicsengésűnek szánt szavakat sorolnak, fejenként egyet-egyet. Ezzel még nem is volna baj, de az láthatóan senkinek nem jutott eszébe, hogy talán nem veszi ki jól magát, ha az „elszántság” szót egy merev mimóza mondja, hogy a „hasznos képzések” elhangzásakor nem feltétlenül hordoz jó üzenetet egy leszegett fej, a „szakmaiságot” pedig inkább olyannak kéne kiejtenie a száján, akit első ránézésre is komolyan tudunk venni egy tárgyalóasztal mögött.

http://www.youtube.com/watch?v=WVWh0kmGeWg

Embereket természetesen nem nevetünk ki küllemük és gesztusaik alapján. De ha ez egy kampányklip, akkor minimum illett volna meggyőzőnek (sőt, ördögtől valót mondunk: kreatívnak!) lennie, így viszont a feltörekvő tizen- és huszonévesek nemhogy nem akarnak majd azonnal szaladni az első, útjukba eső pártirodába, hogy mielőbb aláírják a belépési nyilatkozatot, de röhögőgörcsben fognak kitörni már akkor is, amikor megpillantják az első narancsot a Nemzeti Dohánybolt melletti zöldségesnél. Ennél még az is jobb lett volna, ha a tejfelesszájú Ágh Péter Fidelitas-elnök mindig más és más színű nyakkendőben nyögi ki az egyes szavakat a maga szokásosan robotikus módján. (Oké, nem lett volna jó, mert ő már az első öt másodpercben álomba szenderít bárkit.)

De legalább a Vas megyét képviselő csaj nem úgy szerepel a maga másfél másodpercével, mint akivel karót etettek. Persze a csíkot neki is ki kell rántania, balról jobbra, természetesen.

A világ legjobb pornóoldalához az IKEÁnak is köze van

Hát persze, hogy a svéd bútoráruház legnépszerűbb ágytípusát a legtöbben nem csak alváshoz, de mindennapi lepedőakrobatikához is vásárolják, hiszen minden adottsága megvan ehhez: nagy, tehát könnyen lehet rajta forgolódni, és minimalista, vagyis semmi nem tereli el a figyelmet a partnerről. És a keretére még a koton is jó előre odakészíthető!

Néhány fantasztikusan kifinomult humorérzékű internetező azonban most egészen más kontextusban mutatja be a MALM ágyat: egy pornóoldalon főszerepeltetve. Nem is egyszer, hanem rohadt sokszor, a legkülönfélébb színekben és pozíciókban. De nem ám úgy, ahogy első hallásra az ember elképzelné: itt tényleg az ágyak vannak fókuszban, ánuszmutogató, nyalafinta hölgyek nélkül. Vagy inkább őhelyettük. Valahogy így:

malm01

A viccoldal készítői az XXX-es pikáns oldalakon jól ismert jelzőket durrogtatnak az egyes ágyak mellé, csak éppen itt most kicsit mást jelentenek: az Ebony fekete macák helyett fekete keretes ágyat mutat, a Mature-höz tartozó képen öregesen elrendezett párnácskákat látunk, a Teen mellett pedig egy szívecskés ágyas lányszobát. A webkamera-linkre kattintva pedig mit látunk? Hát persze, hogy egy bekamerázott ágyat. Óriási!

Sőt, még arra is figyeltek az időmilliomos kreatívok, hogy az oldalt elhelyezett reklámok mögött is MALM-közeli poénok kapjanak helyet, így például az IKEA tipikus összeszerelős útmutatóiból átemelt fekete-fehér figura egy félkász ágykeretet toszogat, egy másik banner pedig forró ágyrácsokat ajánlgat.

De minek is írjuk körül, ha egyszer látni is lehet, íme!

Röhögj együtt a Budapestre visszatérő diplomással!

Mi a jó mikroblog titka? Elsősorban az, hogy ne legyen olyan, aki előtted már ugyanezt megcsinálta. A When You Return To Budapest tumblr tökéletesen megfelel ennek az eredetiségi követelménynek, hiszen olyan résbe fúrta be magát, amibe eddig még senki: a külföldre költözött, de aztán onnan hazatérő fiatalok cinikus szócsöve lett.

Az ismeretlen szerző azonban nem ám csak úgy kiírja magából a tapasztalatait, hanem már létező animgifekkel kölcsönöz megnyerő, friss ízt az egyes megállapításoknak, amiket Magyarország újrafelfedezéséről tesz. Angolul tudók előnyben, angolul nem tudóknak íme pár szemelvény a blogról, ezeken dőltünk a röhögéstől:

AMIKOR VALAKI AZT HAJTOGATJA, HOGY MAGYARORSZÁG NEM A BALKÁN:

balkan

AMIKOR  FRISSÍTENED KELL A FACEBOOKON A LAKHELYEDET BARCELONÁRÓL BUDAPESTRE:

boros

AMIKOR A BKV JEGYAUTOMATÁJÁBÓL AKARSZ JEGYET VÁSÁROLNI:

BKV

AMIKOR KORÁBBI ÉLETEDRŐL ÁLMODSZ, DE BUDAPESTEN ÉBREDSZ FEL:

barc

A további szofisztikált szellemeskedésekért ide tessék kattintani.

A nap normális városa: Los Angeles betiltotta a nejlonzacskókat

Na, hát így is lehet? Lehet ám: az USA második legnagyobb városának számító kaliforniai metropolisz úgymond megüzente több mint 3,7 millió lakosának: nem kér többé a felesleges műanyag zacskókból, amik oly gyakran landolnak nem csak a hulladéklerakókban, de az utak mentén, közösségi tereken, sőt, az óceánban is. A várost vezető tanács 11:1 arányban szavazott a végleges tiltásra, ami jövő év januárjától lép életbe.

los-angeles-plastic-bag-ban-2

A boltok onnantól kezdve nem adhatnak ilyesmit az árujuk mellé, különben keményen megvágja őket a hatóság, helyette papírzacsikat kell majd tartaniuk, amiket tíz centért (23 forint) adhatnak a vásárlóknak. A profitban és méretben nagyobb üzletek esetében azonnal érvényes lesz a tiltás 2014 első napjától, a kicsik nyárig állhatnak át. Paul Koretz helyi tanácsos szerint „Los Angeles sokszor volt már trendállító, úgyhogy ez egy modell lehet az egész ország előtt.”

Hogy ilyesmi mikor következik be Magyarországon, azt mindenki megtippelheti. Meg a felháborodás mértékét is. Persze meglepő módon nem kell feltétlenül a lomha, bürokráciaszagú és korrupt önkormányzatunkra támaszkodni, magunk is tehetünk lépéseket a tisztább jövőnkért:

  • Élből elutasítjuk a pénzáros kérdését, hogy adjon-e nejlonzacskót, ehelyett egy állandót használunk. Csak a zsebünkbe kell gyűrni, nem nehéz, nem foglal sok helyet, cserébe jót cselekedtünk.
  • Inkább zuhanyozzunk öt percben, mint fürödjünk kádban fél óráig, utóbbit hagyjuk meg hétvégi örömünnepnek. Kevesebb vízhasználat, szebb világ!
  • Ugyanitt: fogmosás közben zárjuk el a csapot, meg amúgy is rendesen zárjuk el a csapot.
  • Keressük tudatosan a vegyszermentes házi praktikákat, a Google segít – nem is hinnénk, milyen csodákra képes egy használt teafilter vagy a szódabikarbóna-ecet kombó!
  • Ne legyünk konfliktuskerülők, ha azt látjuk, hogy valaki szarik a saját utcájára, és oda hullajtja, amit nem kéne. Tegyük szóvá! Ha vissza is szól vagy pökhendiskedik az illető, akkor is jó eséllyel el fog gondolkodni a dolgon, hogy miért szólította meg egy vadidegen.

RACSAP

Bocsánat a hirtelen feltört pedellustempóért, nem szoktunk itt ilyet sűrűn, de annyira szépen hangzik egy plasztiktasak nélküli világ, szinte úgy, mintha a kezdete lenne egy teljes más iránynak, ami eltér az olyan jövőben játszódó filmek által felfestettől, mint a Madmax, a Dredd vagy az Emlékmás. Persze a hárommellű csajról azért nehezen mondanánk le.

A rendőrség már a lemezlovasokat is oktatja

terencehill

Aki néha odatéved a police.hu-ra, akár önkényes perverzióból, akár újságírói munkaköri ártalom formájában, az néha nem csak a magyar nyelvet megerőszakoló hatósági bükkfazsargonnal találkozhat (bár az elmúlt években már kitapintható némi fejlődés ezen a téren, egyre kevesebb a „megállapítást nyert” és több az „alkoholtól elszenderült”, úgyhogy van még remény), de egyéb huncutságokkal is. Most például a diszkóbalesetek kapcsán adott ki a hivatalos rendőrségi weboldal egy közleményt, ami ezeknek a megelőzéséről szól, csak éppen a kelleténél jobban megszaladt a kreatív tanácsadás.

Az esti buli előtt megbeszélni, ki nem fog inni a társaságban, és akkor ő lesz a sofőr, valamint elkerülni a betépést, illetve betartani a közlekedési szabályokat – ezek mind rendben vannak. De aztán jön a két következő tétel, preventív céllal, amin nem nehéz felröhögni. Sárgával kiemeltük:

djpolice

Most vagy az van, hogy valaki az oldal szerkesztői közül kifogott egy túl vidám napot, ami a jobbik eset, vagy az, hogy a szóban forgó embernek tényleg halovány gőze nincs arról, hogy ma már a lemezlovasok nem nagyon szólalnak meg a pult mögött, az úgy a nyolcvanas évek derekán volt divatban, meg esetleg manapság a faluszéli cuki retródiszkóban, DJ Sanyi jóvoltából.

Külön cuki a zeneválogatásra vonatkozó ajánlás, amiben sem az nincs rögzítve, hogy mit kéne értenünk az „est vége” alatt (főleg, hogy nem mindenki marad hajnalig egy partyban), sem az, hogy mit jelentenek rendőri kontextusban a „kellemesebb, lassúbb zenék”. Egy jó Scorpions? Frank Sinatra? Valami ócska lassúzós darab 1994-ből? Honnan számít egy elektronikus tánczene nem veretésnek? Ez a nu-disco például még belefér?

És arról vajon szóltak nekik, hogy egy lassú zene is lehet agresszív?

Persze értjük mi a jó szándékot, de ez a lemezlovasoknak célzott tanács inkább megmosolyogtató, mintsem komolyan vehető. És hát túl jó emlékeket sem ébreszt, már ami a hatóságok kultúrpolitikai jellegű közbeavatkozásait illeti. Ettől függetlenül viszont a többi pont nagyon is megfontolandó, sőt, talán érdemes volna őket valamiféle szuperfasza vírusvideós kampányba is belecsomagolni, ami még a rendőrség nem túl pozitív általános megbecsülésének is jót tenne.